Szecessziós túraútvonal Marosvásárhelyen, a Takarékpénztártól a Kultúrpalotáig
2013. szeptember 04. 13:23, utolsó frissítés: 13:23Tömény információ és rengeteg csodálnivaló akad, ha Vásárhelyen szecessziós túrára adjuk a fejünk. A Forgatagon szervezett séta alapján segítünk.
A Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett városnéző szecessziós túrán
mintegy három órás, nagycsoportos séta alatt ismerkedhettünk meg a marosvásárhelyi szecesszió legjelentősebb épületeivel. A séta nem vitt ki a belvárosból, de már csak ezen a területen is számos épületet figyelhetünk meg, nemcsak az ikonikus szecessziós központot, hanem olyanokat is, amelyek csak elemeiben tartalmazzák a stílusirányzat jegyeit.
Tíz állomásos túraútvonalunkat a Forgatagos, Oniga Erika művészettörténész vezette séta alapján állítottuk össze. Az eligazodáshoz térképen jelöltük be az érintett épületeket, amelyet ide kattintva lehet megnézni, illetve a galériában.
>>Szecessziós kalauz Nagyváradhoz
>>Szecessziós kalauz Kolozsvárhoz
1. Agrár Takarékpénztár
Sétánkat a Virágórától kicsit a Kultúrpalota irányába haladva kezdjük. Ha a téren a templomnak háttal állunk, baloldalt található az Agrár Takarékpénztár épülete. A Magyar Agrár és Járulékbank 1896-ban vásárolta meg a Székely Bankot, és hozta létre az „Agrár Takarékpénztár Marosvásárhelyt” céget; ekkor bízták meg az épület megtervezésével a századforduló híres építészét, Sándy Gyulát.
Sándy L alakú épületet tervez, amellyel szakít saját korábbi stílusával. Az épületen a magyaros szecesszió egyes jegyei is megjelennek, például az ablakok faragásai néhol a kopjafa faragási mintáihoz hasonlítanak, az ablakkötényekben pedig virágornamentika – tulipán, margaréta, négylevelű lóhere – látható. Az épület ugyanakkor a népi építészethez is közelített: ez ma már nem látszik, de egykor az alsó ablakok helyén székelykapura emlékeztető kirakatszekrények álltak, ez régi képeslapokon még jól megfigyelhető.
2. Feigenbaum-ház
Nem kell még továbbmenni, elég jobbra és felfele nézni: a 43. szám alatti épületen szintén szecessziós stílusjegyeket figyelhetünk meg. A jelenlegi főtér a 20. század elejétől épül be, amint a központ egyre lejjebb költözik a Vár irányából, az itt álló egyszintes házakra emeleteket húznak, és ezek homlokzatain figyelhető meg szecessziós ornamentika.
Ez történt Feigenbaum ügyvéd házával is, amelynek bádogdísze, valamint a homlokzat középső része viseli magán ezeket a jegyeket. Korábban egy hullámvonalas oromzat is tartozott az épülethez, ám ezt az ötvenes években eltávolították.
3. Vámos-ház
Kicsit a Virágóra irányába sétálva baloldalt, a Bartók Béla utca és a főtér kereszteződésénél található a Vámos-ház, amolyan „mézeskalács házikó”. Ezen figyelhető meg a „habos-babos” stílusnak is becézett, hullámvonalas, virágos, szíves ornamentika.
4. Bolyai Farkas líceum
A főtéren átvágva és a Bolyai utcán felsétálva elérkezünk a Bolyaiak terére, ahol a város neves középiskolája, az egykori református kollégium is áll. Az épület története már csak azért is izgalmas, mert az építkezési iratanyag szinte teljes épségében megmaradt, így majdnem napról napra rekonstruálni lehet, hogy hogyan épült fel 1906 és 1910 között.
A kollégium elöljárósága Baumgarten Sándort, a neves budapesti műépítészt bízta meg az épület megtervezésével, aki Herczeg Zsigmonddal együtt a századforduló oktatási intézményeinek hálózati kiépítésében a legfontosabb építészek közé tartozott. Ők tervezték az akkori Magyarország legtöbb oktatási intézményét, együtt mintegy 260 épületet.
Agrár Takarékpénztár 
Feigenbaum-ház 
Vámos-ház
Bolyai Farkas líceum 
Márton Áron utcai sarokházak 
Márton Áron utcai sarokházak 
Az épület tervei 1906 és 1908 között készültek el, több tervváltozat után. Végül a végleges tervből is kimaradt egy elem a megvalósításokkor: a főhomlokzat tetején egy négyszögletű kis óratorony állt volna, viszont nem tudni miért, de ez nem készült el. Az épület hatalmas lett, viszont nem vaskos és nyomasztó, ugyanis érdekessége, hogy nincs rajta 90 fokban megtörő vonal, gyakorlatilag nincs sarka. A homlokzat kétoldalt lekanyarodik, utána melléképületek következnek, így a vonalvezetés sosem törik meg.
További érdekesség, hogy mivel az építészek rövid idő alatt nagyon sok oktatási intézményt terveztek, ezek sokszor nagyon hasonlítanak egymásra. A Bolyai líceum főbejárata pedig egy az egyben megegyezik egy pozsonyi oktatási intézmény főbejáratával: a rácsok, a stukkódísz, a kétoldali oszlopok is teljesen egyformák.
>>A Református Kollégium épületegyüttesének szócikke az Adatbankban>>
5. Márton Áron utcai sarokházak
Ugyanezen a téren két további épületet csodálhatunk meg. A Márton Áron utca két oldalán egy-egy saroképület található, amelyek közös vonása a saroktorony, illetve az, hogy a szecesszió geometrikus irányához tartoznak.
A jobboldali ház Csíky Lajos közjegyző tulajdonában állt, és szintén a 20. század elején épült. Homlokzatán, az ablakok alatt napsütésben megcsillannak az aranyozott mozaikdíszek.
Baloldalt Pállfy Domokos hotelje található, amelyet 1910-ben kezdtek el építeni. Eredetileg 24 szobája volt, a földszintjén pedig egy gyógyszertár működött.
6. Tisztviselő-telep villái
Kicsit hosszabb sétával folytatjuk az utat, és az egykori Munkácsy Mihály (ma Bradului) utcán felsétálva, majd a második útkereszteződésnél jobbra fordulva, a Borzesti (Zichy Mihály) utca sarkán két olyan villát tekinthetünk meg, amely szintén szecessziós jegyeket hordoz.
Az egész villanegyed 1910 és 1912 között épült, az effajta lakónegyedek építése amúgy jellemző a századelőre, viszont inkább nagyvárosokban lehet megfigyelni (lásd Wekerle-telep Budapesten), így Marosvásárhely kivételesnek számít. Utcaszerkezetéből is látszik az előre megtervezettség, és akárcsak a Wekerle-telep megtervezésével Kós Károlyt, itt is egyetlen építészt bíztak meg a tervek elkészítésével, a kevésbé ismert Váradi Árpádot. Van néhány kivétel is, például Toroczkai Wigand Ede is tervezett ide lakóházat, és kivétel még az a két épület, amelyre mi most figyelünk.
Jobboldalunkon a skandináv építészet hatásait is hordozó tornyos villát tekinthetjük meg, amelyről csupán annyit tudni, hogy a második világháború alatt a Cretu család lakta: ekkor a torony alatt a Vila Lucretia felirat állt.
Baloldalunkon egy 1911-ben épült, szinte teljesen eredeti állapotában megőrzött ház áll; a lépcső fölötti kis lámpácskáktól a ablakokig, a tulipánmotívumos korlátig az egykori elemeket tartalmazza. A ház Patrovics Kálmán mérnök és festő felesége, Wagner Irénke tulajdonában állt, az épületet közösen tervezték.
Az épület érdekességei közé tartozik, hogy a feleség alacsony termetére való tekintettel az ablakokat 80 centi magasságba helyezték el, hogy kényelmesen ki tudjon rajtuk hajolni. Patrovics maga tervezte a ház bútorzatát is, amelynek egy része szintén mai napig megőrződött. Ez volt különben az első olyan épület Marosvásárhelyen, amelybe a központi fűtést bevezették, és már 1911-ben telefon is működött benne, amelynek a hívószáma is ismert.
7. Köteles Sámuel utcai bérház
Ha tovább sétálunk a Zichy Mihály utcán, lefordulunk a Calimanului (Kölcsey Ferenc) utcára, majd a Vulcan (Berzsenyi Dániel) utcáról térünk vissza a Munkácsyra, a tisztviselőtelepet körbejárva még számos szép villát figyelhetünk meg. A Munkácsy utcán ismét lesétálunk a Bolyai elé, majd balra fordulva a Köteles Sámuel utcán megyünk vissza a központ felé.
A Köteles Sámuel utca végén egy bérház előtt állunk meg, amely Csiszár Lajos megbízására 1912-ben épült Radó Sándor tervei alapján. Itt lakott 1912 és 1914 között Toroczkai Wigand Ede építész, iparművész is. Ez nem szecessziós épület, hanem több stílusjegyet ötvöző eklektikus: három szabad homlokzata más és más stílusban épült, és az ablakok is különböző formájúak és méretűek a három oldalon.
A szecesszió jegyeit a felső, árkádos részben található mozaikdíszben fedezhetjük fel, amely megegyezik az azonos évben épült Kultúrpalotán levő mozaikdíszek színezetével. Elképzelhető, hogy ezek is Roth Miksa műhelyében készültek Budapesten, a jelen épületen pedig megfigyelhető a mozaikok készítésének módozata is.
8. Kereskedelmi és Iparkamara
A Mikszáth Kálmán (Artei) utcán leereszkedve, majd balra haladva érünk el Marosvásárhely szecessziós központjába, amelyet az akkori Magyarországon egyedülálló módon, egységes stílusúra terveztek. A városháza mellé megszületett a Kultúrpalota terve is, és további két épület kapott volna helyet a téren. A Városházával szemben vármegyeházát építettek volna, a negyedik épületre pedig többféle variáns létezett: vigadó, színház vagy városi múzeum is szóba került. Végül amellett döntöttek, hogy a szabad királyi város cím odaítélésének 300. évfordulóján, 1916-ban épüljön fel a Bethlen Gábor múzeum, a fejedelemnek pedig szobrot állítsanak a téren. A tervezett épületnek azonban még a tervrajzai sem maradtak fenn, lehetséges, hogy el sem készültek; a vármegyeháza és a múzeum építését az első világháború kitörése meghiúsította.
Mielőtt az impozáns városházára szentelünk több figyelmet, érdemes az épület bal oldalán elhelyezkedő kék épületet is megtekinteni. Ez az egykori Kereskedelmi és Iparkamara épülete: az intézmény fennállásának 20. évfordulóján költözött be a Toroczkai Wigand Ede tervezte épületbe, amely jócskán eltér Marosvásárhely egyéb középületeitől. Nemcsak kívülről érdekes, nagyon szép, két emeletet és a manzárdot is magába foglaló belső dísztermet alakítottak ki benne, a bútorzatot pedig szintén Toroczkai tervezte.
9. Városháza
A szecessziós Marosvásárhely abszolút központjában állunk, annak is első, és legimpozánsabb épülete előtt. A kicsinek bizonyult, tűzveszélyes korábbi városháza helyett építtette Bernády György polgármester, a telek választásában pedig nagy szerepet játszott, hogy közel esik a vasúthoz.
A kiírt pályázatra nagyon sok munka érkezett, a választás pedig Komor Marcell és Jakab Dezső építészekre esett, akik az akkoriban bevett szokás szerint jól bevált barokkos tervvel pályáztak, majd kicserélték szecessziósra. Az építés 1906-ban kezdődött, és 1908-ban már beköltöztek az első hivatalok.
"Az épület alaprajzi elrendezése, homlokzati tagolása megőrizte a pályázati terven is szereplő jellegzetes barokk térszerkezetet. A téglány alakú belső udvar köré rendezett épületszárnyakat - a főhomlokzati szárnyat kivéve - keskeny közlekedő folyosó és szélesebb termek osztják két traktusra. A közlekedést több bejárat és lépcsőház is segíti. A főhomlokzati épületszárny súlypontja - akárcsak a barokk kastélyok esetében - a főbejárat hármas tagolású portikusza, a földszinti tágas lépcsőház, és a felette húzódó kétszintes díszterem.
A főhomlokzatot is a díszterem két emeletet átfogó, kiemelkedő traktusa uralja, ami egyben a főbejárata is az épületnek. A sarkokat, csakúgy, mint az oldalhomlokzatok közepét, enyhén kiugró, sátortetővel lefedett rizalitok tagolják. A teljes, barokkos szimmetriát a torony oldalsó elhelyezése bontja meg, elérve ezzel a polgármester által kívánt festői hatást. A torony, kialakításában emlékeztet az itáliai városállamok - Siena, Firenze - városházainak tornyaira" - olvasható Várallyay Réka részletes leírásában a városháza Adatbankos szócikkében, ahol további, bővebb információkat találhatunk az épülettel kapcsolatban.
>>A Városháza oldala az Adatbankban>>
10. Kultúrpalota
A marosvásárhelyi és általában az erdélyi szecesszió legjelentősebb, legreprezentatívabb épülete, amelyre akár egy fél napot is lehetne szánni, ha alaposan meg akarjuk nézni. Az ekkor már egységes tér-terv koncepcióban ismét Komor Marcell és Jakab Dezső kapta a megbízást a Kultúrpalota megtervezésére, és 1911-12-ben meg is építették.
A Kultúrpalota ismertetését az Adatbank Lexikonjában lehet bővebben és alaposabban elolvasni: "Az épület külső-belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak. Sajnos arról nincsen tudomásunk, pontosan ki volt a programadó, mennyiben volt az építészeknek beleszólásuk az előcsarnok és a tükörterem művészi programjába, vagy a lépcsőház kifestésébe. Feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György dolgozták ki közösen a programot."
"A Kultúrpalota díszítésében keveredik a 19. század negyvenes éveiben megszületett történelmi, historizáló igény, a magyar történelem jeles képviselőinek, tetteinek, alkotásainak bemutatása, népművészeti értékeink, formakincsünk megjelenítése és a balladák szövevényes, szimbolikus világát a nemzetközi szecesszió eszközeivel feltáró elbeszélőkedv."
>>A Kultúrpalota szócikke az Adatbankban>>
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
