Hegyi falvacskák a Kordillerák völgyében
Kép és infók: Kassay Gábor 2008. szeptember 08. 15:17, utolsó frissítés: 08:35Türkizkék gleccsertavak, egy sárral betemetett falu és egy 3000 éves templom. #b#[fotóriport]#/b#
Peruban az egyik leglátogatottabb és legérdekesebb vidék Huaraz környéke, mely Limától északra van az Ancash tartományban, a Kordillerák két vonulata között egy völgyben.
A hely egyik turistalátványossága a Huascaran, Peru legmagasabb hegye, 6768 m, valamint a világ legmagasabb trópusi hegye és a lábánál fekvő Yungay, mely egy tragikus eseményről lett híres. 1970 március 31-én, egy (Richter skála szerinti) 7,8 erősségű földrengéstől a Huascaran nyergéből leszakadt egy hatalmas jégtömb és óriási mennyiségű kő- és sárlavinát sodort magával.
A lavina öt perc alatt érte el és teljesen betemette a hegycsúcstól 15 km-re levő falut, amelyben azon a vasárnapon a szokásosnál is több ember tartózkodott, ugyanis épp egy chilei cirkusz vendégszerepelt.
15-től 25 ezerig becsülték az áldozatok számát, összesen 30-40 ember maradt életben, aki elért a falu másik felén levő dombon álló Jézus szoborhoz. A településből 4 pálmafa maradt meg, közülük egy él a mai napig.
Ezen a kiránduláson többségben voltak a spanyol ajkúak, a buszon, mely a turistacsoportot szállította, voltak peruiak, kolumbiaiak, argentinek, és egy európai pár is, Spanyolországból. Machu Picchu környékével ellentétben azonban itt nem mindig van angol idegenvezetés.
A külföldi turisták ezen a környéken inkább hegyi expedíciókra mennek, ezek több napos túrák gleccsermászással, sátrazással. A felszerelést és az oktatót is az utazási iroda biztosítja.
Ami a közlekedést illeti, Limában például nincs metró, villamos, vagy trolibusz. Ehelyett lepattant kis mikrobuszok közlekednek a városban, melyekben a kalauz minden megállóban szétkiabálja a menetrendet, és le is száll, hogy a buszon ülők és a járókelők is hallják. A busz nagyon olcsó, egy 20 km-es (40 perces) út kevesebb, mint 50 centbe kerül.
Ennek alternatívája a taxi, mely nem hivatalos: aki ebből akar pénzt keresni, csak feltesz egy táblát a kocsijára, taxióra vagy engedély nem szükséges. A piros-zöld lámpáról ne is beszéljünk: a sofőrök úgy jelzik a járókelőknek, hogy üresek, hogy állandóan dudálnak, így aztán óriási a hangzavar.
Ez éjjel is így megy, úgyhogy aki rossz alvó, annak érdemes olyan szobát keresnie, amely nem az utcára néz. Legalábbis, ha olcsóbb szállodában laknak, melynek nem tökéletes a hangszigetelése. A távolságokkal kapcsolatban pedig érdemes megérdeklődni a helyiektől, hogy mennyibe kerülhet egy út, különben a furikázás árát a taxisofőr állapítja meg a végén.
Ha eleinte megegyeznek a klienssel egy árban, mely mindkettőnek megfelel, akkor abban meg lehet bízni, ilyen szempontból nagyon korrektek. Viszont ha nem, akkor előszeretettel megfejik az idegeneket.
>> Fotóriport Machu Picchuról >>
Perut 45 százalékban indiánok, 35 százalékban meszticek és 15 százalékban fehérek lakják, a fennmarado 5 százalék fekete, japan, kinai. Az indiánok nagyrésze katolikus keresztény (Cuzco katedrálisában minden vasárnap a reggel 5-ös misét kecsua nyelven tartják, és a korai időpont ellenére akkor vannak a legtöbben).
A hegyi falvacskákban, ahol a lakosság túlnyomó része indián, megszokott jelenség, hogy a turistabuszokat megrohanják az árusok a parkolóban. Az utcákon nem csak szőtteseket, gyöngyöket, szobrocskákat és egyéb csecsebecsét árulnak, hanem ételt, italt is, kosárból. Az egyik legfelkapottabb az inka kóla, mely nem túl jó, inkább rágógumi ízű üdítő, ezt mindenhol lehet kapni.
Chavinban, mely az UNESCO világörökség kincsei közé tartozik, egy i. e. 1300-tól 800-ig (még az inkák előtti időkben) épült templom maradványa áll. Az inkák az akkori őslakosoktól foglalták el a birodalmat. A romokat Julio Cezar de Tello fedezte fel 1919-ben, idén nyáron pedig a japán kormány támogatásával egy múzeumot nyitottak, melyben kiállították a legértékesebb leleteket.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
