Pinprick, Boszorkánykör: bukások a szemlén
Gyenge Zsolt 2009. február 03. 09:51, utolsó frissítés: 09:51Szinte soha nem szoktam negatív kritikát írni, de a 40. magyar filmszemlére nevezett, és az előzsűri által versenyprogramba válogatott két film mellett egyszerűen nem tudok szó nélkül elmenni.
A Pinprick és a Boszorkánykör – bár a teljes mezőnyt még nem láttam – valószínűleg az idei szemle mélypontját jelentik.
Pinprick – Lányszoba
Érthetetlen motiváció-rendszerrel rendelkező történet, rossz szereplők, teljesen oda nem illő fordulatok – így írható le röviden Daniel Young második játékfilmje. A Lányszoba arról szól, hogy valahogyan egy kamaszlány hálószobájában köt ki egy harminc év körüli férfi, aki az elvált anya elől a gardróbban a bújkál, a lány pedig titokban hord fel neki ételt.
Egy pillanatig még azt hisszük, hogy a lány fantáziájának teremtménye az alak – ez egy érdekes lehetőségeket tartogató variáció lett volna –, de aztán hamar továbblépünk, mikor hősünk bejelentkezik a számára több szexuális izgalmat rejtő anyánál. Egy pillanatig elkezd thriller irányába mozdulni a történet, de a végén található buta csavar – amit persze nem leplezünk le – ezt is elrontja.
Közben persze megmártózhatunk a férj nélkül élő anya nehéz életében és szeretetvágyában, a kamaszlány féltékenységében és a kalandor férfi sármőr technikáiban. A filmen a színészek pocsék játéka sem segít, különösen a főszerepet alakító Nagy Ervin játssza túl a szerepét – már az egyébként nem rosszul sikerült Kaméleonnak is (Goda Krisztina szintén szemleversenyben levő filmje) is ő volt a leggyengébb pontja. Fárasztó, kínos film, aminek a végét is nehéz kivárni.
Boszorkánykör
Csángó mitológiába oltott nyomozástörténetet próbált az eddig dokumentumfilmekkel foglalkozó Zsigmond Dezső ezúttal játékfilmben megvalósítani, de ebbe a vállalkozásba teljesen belebukott. A legunalmasabb néprajzi filmek képi világa egy buta, filmre nem illő sztorit jelenít meg, egyszerre próbál költői, néprajzilag hiteles és kemény lenni, de mindegyiket elbaltázza.
Valamely Isten háta mögötti faluban bicskázás történik, korábban csecsemők tűntek el, és Bilibók Elek nem tudja féken tartani a feleségét – e drámai események arra késztetik a szeredai rendőrséget, hogy nyomozót küldjön az ügy kivizsgálására. Az alak megérkezik, de első nap eltűnik a hegyen, ahol a vadlányok áldozata lesz, utána küldött kollégájáról pedig kiderül, hogy hordozza a vadlányok csuklóba égetett jegyét. Hiteltelenek a karakterek, helyenként követhetetlen a történet és giccsbe hajlanak a költőinek szánt jelenetek, mindezt pedig tetézi a szituációk sztereotíp jellege.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
