Manelebuli helyett kísérleti zene, neonomádoknak
kérdezett:B. D. T.
2009. február 19. 11:07, utolsó frissítés: 15:46
Ha a net végtelen lehetőségeket, a kísérleti zene végtelen szellemi táplálékot kínál. Audioperformansz Kézdivásárhelyen, a Vigadóban: messenger-interjú Héjja Tamás szervezővel.
Folytatódik a Kézdi Flash-sorozat, a kisvárosi kulturális eseménykínálat határainak nyitogatása. Ezúttal kísérleti zenészek ugranak le valahol Belgrád és Budapest között Bukarestbe, Temesvárra és Kovászna megyébe Balkán-turnéjuk keretében.
A kísérleti zene mitől kísérleti? Mit jelent ez pontosan?
Héjja Tamás: – Nem járt utakon történik a zenekomponálás, az audio-performansz. A hangszerek, a számítógép olyan formában van megszólaltatva, ami talán nem a legkonvencionálisabb.
Romániában mennyire számít egyedülállónak egy ilyen koncert?
– Nincs konkrét tudomásom számadatokról, de gondolom évente 10-15-nél több koncert nincs.
Az előadóknak azonkívül, hogy mindannyian magyarországiak és kísérleti zenét játszanak, mi közük van egymáshoz és a Székelyföldhöz?
– Egy turnéról van szó, amelynek útvonala érinti Szegedet, Topolyát, Belgrádot, Szkopjét, Szófiát, Bukarestet, Kézdivásárhelyt, Temesvárt, Aradot, Budapestet, Újvidék.
Hasonló esemény történt már Kézdivásárhelyen, a Reduced Sunday @ Légvédelmi Galéria, 29.05.2005 – Vigadó. Itt a nagy-britanniai The Sonic Catering Band, a roman-magyar Ovekk_Finn lépett fel, valamint jómagunk (TMK feat. Booj).
Miért inkább kísérletizene-koncert és nem – teszem azt – manelebuli?
– A lemaradásnak az egyetlen előnye, hogy bizonyos fejlődési lépcsőket átugorva lehet az élre törni. Néhány hónapra visszatekintve, a helyi/erdélyi kultúrafogyasztási szokásokat elemezve merem vállalni, hogy Kézdivásárhelyen és környékén lehet számolni egy olyan körrel, akik receptívek, és a közöny dimenzióin túl nyitottak a legrugalmasabban szembesülni különféle kulturális irányzatokkal, értelmet és tetszést keresve bennük.
Radikális talán ez a látókör-tágítás a zenei irányzatok között, de ha jobban belekapcsolódik ebbe a hangzásvilágba a hallgató, transzbalkan-noenomád tudata hamar talál kapaszkodót. Neonomád alatt azt értem, aki egyetemistaként, végzősként lassan netfüggő. Szembehelyezve a kísérleti zenét a manelebulival, mindennapos földi túlélésharcunk olyan perspektívát kaphat, amelyben a hallgató – a net révén is – függetlenedhet a tömegsodrástól, s végtelen számú lehetőséggel találja szemben magát a tudat szellemi táplálékainak tengerében. Időtől és helytől függetlenül.
Kik jönnek el szerinted? Menyire ismertek ezek az együttesek?
– Akiknek volt/van némi affinitásuk a kantai-kézdivásárhelyi rajztagozat szelleme iránt, közben egyetemre járnak/jártak, belefuthattak Kolozsváron a Tranzit ház társaságába, eseményeibe. Temesváron aki TmBase-anonimTM_48H partin volt, vagy a Félsziget művészsátrában, az tudhat a Simultan fesztiválról is. A szálak ezeken a kulcsszavakon futnak össze. A Kézdi Flash 2 - szimultán retrospekción már élesben láthatták és hallhatták a kísérleti elektronikazenét, zajokat vj-produkcióval karöltve.
Az együttesekről annyit, hogy ma már észrevétlenül is beesünk az internet birodalmába, közösségi hálózatokba, portálok információsodrásába, és ily módon könnyen megismerkedhetünk az előadókkal is. Néhány klikk, és átfuthatjuk teljes történetüket, kóstolót is kapunk produkcióik zamatából.
Hogyan értelmezed egyébként azt a jelenséget, hogy egyre népesebb Székelyföldön is a manele rajongótábora?
– Ez egy általános jelenség, nemcsak kistérségünkben, hanem máshol is belebotlunk ebbe. A közönségesség, igénytelenség és a pénz azok a faktorok, amelyek eldöntik, merre billen a mérleg, mi számít népszerűnek. De ha mást nem, az alternatívát fel kell mutatni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
