2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szaxofonon hallani a lángos sülését: Grecsó Krisztián és Dés Lászlóék a pulzArton

R. T. 2013. szeptember 07. 16:42, utolsó frissítés: 16:42

Az újabb irodalmi-zenés est szöveg és muzsika párbeszéde, ahol a hangszerek a szöveg hangulatát adják vissza, olyan részletekig, mint a favágás pattogása.


Ismét zenész-író párosítást tervezett be péntek estére a pulzArt fesztivál: Grecsó Krisztián író és Désék – Dés László szaxofonos és Dés András ütőhangszeres – Mellettem elférsz-estje már év elejétől turnézik, most Sepsiszentgyörgy mellett Székelyudvarhelyre is ellátogattak.



Grecsó 2011-ben megjelent, azonos című regényének részleteire és a zenészek ehhez írt dallamaira épül a műsor, nem olyan szempontból egészítik ki egymást, mint Beck Zoli és Háy János, hanem inkább párbeszédet teremtenek: a felolvasott szövegre válaszol a muzsika, tulajdonképpen megjelenítve azt.

A zene és szöveg viszont teljes összhangban van. Miután Grecsó arról olvas, hogyan faricskálja szét a nagyapa a diófaszekrényt, a zenében a szilánkok pattanását halljuk, a nagyszülők udvarlási története után a Tavaszi szél vizet áraszt csendül fel a szaxofonon, a kamasz félszeg balatoni csajozási kísérlete pedig lángossülést, vízcsobogást idéz elő a zenében. „Nem bonyolult” párbeszéd ez, írták korábban az estről, tényleg nem az, hanem jóleső, kellemes és elgondolkodtató is: családról, párhuzamos történetekről, meséről és valóságról.




Nagyon nehéz szavakban megfogni ezt az estet, mivel annyira hangulat-lenyomat, annyira jelen kell lenni minden elhangzott szónál és dobütésnél, hogy utólag meg lehetne persze próbálni okosakat mondani, de minek. Grecsó könyve fiktív és valós családtörténet, generációkon át terjedő legendákból, amikből egy szó sem igaz, meg nagyon éles, gyerekkori emlékekből, és főleg a nagyszülők, Juszti mama és Márton tata hagyatékából; a zene viszont egy újabb szűrő, értelmezés, amit a magunk során újra átgondolhatunk, ízlelgethetünk, miközben a szöveg hangulatát halljuk vissza a hangszereken.



Jók ezek az irodalom-zene társítások, és az is, hogy a pulzArt a kulturális főváros-előkészítő sorozathoz, a Hang és szó évéhez igazodva elhozott ilyeneket Sepsiszentgyörgyre. A legjobb azonban a művészek közvetlensége: amikor a Grecsóék esjére besétál Háy János, akinek korábban volt estje, amelyen Karafiáth Orsolya is ott volt, akinek következő nap volt estje és így tovább. A fesztivál címében szereplő "összművészeti" nem csak a műfajok sokféleségében nyilvánul meg, hanem a résztvevő művészek viselkedésében is, akik odafigyelnek egymásra, és ezekkel az apróságokkal a közönség szívét is még jobban megnyerik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS