Nollywood: filmek azoknak, akik napi egy dollárból élnek
Fülöp Noémi 2009. március 14. 10:46, utolsó frissítés: 2009. március 16. 09:47Robbanásszerűen fejlődő filmipar, egyetlen digitális kamerával készülő produkciók – Nigéria a harmadik Hollywood és Bollywood mögött.
Afrika legnépesebb államában jelenleg mintegy 2500 film készül évente, annak ellenére, hogy a világ egyik legszegényebb országáról van szó. A Nollywoodnak becézett nigériai filmipar a harmadik Hollywood és Bollywood mögött, és az utóbbi három évben három film is készült hihetetlen ritmusú fejlődéséről – a legújabbat, a Nollywood Babylon-t idén mutatták be a Sundance filmfesztiválon.
A legismertebb azonban a 2007-es Welcome to Nollywood, Jamie Meltzer dokumentumfilmje. A rendező tíz hetet töltött azzal, hogy követte Nigéria három legtrendibb filmrendezőjét. A nollywoodi filmek készítése csak nagy vonalakban hasonlít ahhoz, ami Amerikában vagy Európában megszokott. A filmek
10-15 ezer dolláros büdzsével készülnek
néhány nap alatt, a bennük szereplő színészeket szintén nagyon rövid idő – akár egy fél nap – alatt válogatják ki, és a szakképzettség hiánya a legkevésbé sem akadály. Digitális kamerát használnak, amelyből persze legtöbbször csak egy van. Az utómunkálatok egy-két hétig tartanak, utána a filmet videokazettán forgalmazzák néhány dollárért, vagy kikölcsönzik néhány pennyért.
Egy filmből átlagosan 50 ezer másolatot adnak el, hogyha pedig blockbusterről van szó, ennek mintegy négyszeresét. Hogy mennyire virgonc a nigériai filmipar, arról persze a számok vallanak a legmeggyőzőbben: egy 2002-es riport évi négyszáz nollywoodi filmet említ, míg 2007-ben kétezerre, 2009-ben kétezerötszázra becsülik az évente készülő filmek számát.
A nollywoodi filmipar évent 45 millió dollárt hoz a konyhára, a leghíresebb színészek azonban mindössze négyezer dollárt kapnak egy filmért. A kazettákat pedig olyan emberek vásárolják meg vagy kölcsönzik ki, akik
napi egy dollárból élnek.
Az afrikai filmek fő értéke az amerikai vagy európai néző szemében a kontinens titokzatos életébe, hagyományaiba nyújtott bepillantás: az 1998-as I Hate My Village az egyik legvitatottab nollywoodi filmnek számít. Nem csoda, hiszen a kannibalizmusról szól, borítóján pedig egy olyan férfi látható, aki (állítólag) emberhúst majszol.
Nem elhanyagolandó a nollywoodi filmek exportja sem: Namíbiában ezeket tűzi műsorra a tévé, ezeket árulják Kenya utcáin, Kongóban elnémítva sugározzák őket, miközben egy tolmács fordítja a szöveget. New Yorkban a kínaiak nollywoodi filmeket vásárolnak, míg Hollandiában a dél-amerikai, Londonban a jamaicai bevándorlók ismerik fel az utcán a nigériai sztárokat.
Nollywoodról tartja magát egy tévhit – mondja egy interjúban Madu Chikwendu, a nigériai producerek szövetségének elnöke, valamint Nyugat-Afrika képviselője az afrikai filmkészítők szervezetében. “Nem egy filmipar létezik, hanem négy. A világ az angol nyelvűt ismeri, amelynek központja Lagos, és délkelet-nigériai filmkészítők dominálják. A második sokkal régebbi, és a yoruba benszülött-csoport nyelvén készülő filmekből áll.
Aztán ott van az ország északi részében működő hausa népesség ipara, amelyre az iszlám befolyás jellemző, a bollywoodi filmek hatásával együtt. És ott vannak a kisebb produkciós területek, mint például a Niger deltájának déli része – itt szintén bennszülött, edo nyelven készülnek a filmek” – magyarázza Chikwendu. A nigériai filmeket
szívesebben veszi a helyi lakosság, mint a külföldi produkciókat,
mivel az afrikaiak számára otthonos témákról szólnak az általuk megszokott hangnemben. Számos nollywoodi film napjaink Afrikáját érintő dilemmákról szól: a keresztény és iszlám vallás hatásáról, ezek konfilktusáról, vagy az AIDS-ről, a korrupcióról, a nők jogairól. És persze az univerzális témáról, a szerelemről.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
