A tíz évet késett film: Kínai védelem a magyar napon
S. G. 2009. június 03. 13:11, utolsó frissítés: 14:19Sok az olyan kalandor, aki csak a közhelyeket forgatja Romániában, mondja Hajdu Szabolcs, a TIFF magyar zsűritagja.
Ez az esemény olyan, mint amikor dinoszaurusz-csontvázakat fedeznek fel – így kommentálja Tompa Gábor színházi rendező első (és eddig utolsó) nagyjátékfilmje, a Kínai védelem levetítését a TIFF magyar napján.
>>Magyar Nap a TIFF filmfesztiválon>>
Szerdán 18.30-tól egy 1998-ban forgatott és a berlini filmfesztiválon 1999-ben bemutatott nagyjátékfilmet láthat a nagyérdemű a kolozsvári BBTE nagyelőadójában, abban a Farkas utcai teremben, amely évekkel ezelőtt a filharmónia koncertjeinek helyszíne volt.
Tompa a TIFF magyar napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: filmjének soha nem volt romániai bemutatója, noha román-magyar koprodukcióban készült, az állam filmes szervezete, a CNC pályázati úton a produkció költségeinek 30 százalékát állta, és olyan romániai sztárok szerepelnek benne, mint Maia Morgenstern, Victor Rebengiuc és Victoria Cociaş.
A film jogi problémák miatt tűnt el a süllyesztőben: a forgalmazás jogait egy azóta megszűnt koprodukciós partner, a Kovifilm birtokolta, mely nem készített román nyelvű hangsávval ellátott verziót is a filmből, noha a CNC-vel kötött szerződés erre kötelezte. Tompa Gábor információi szerint erre hivatkozva maradt el a romániai bemutató; de ugyanakkor tény, hogyha csak román nyelven szólt volna a film, akkor éppen a történet erdélyisége szenvedett volna csorbát, hiszen fontos dramaturgiai elem, hogy egyes szereplők
nyelvi okok miatt nem értik egymást.
A Kínai védelem más szempontból is némileg balszerencsés kalandnak bizonyult: a forgatásra anyagi okok miatt csak négy hét állt a stáb rendelkezésére. A rendező maga is némileg kuriózumként, a film területére tett kirándulásként tekint a saját művére. Tompa Gábor arról beszélt, hogy valószínűleg a Kínai védelem mára divatjamúltnak bizonyulhat, hiszen tíz-tizenegy év alatt nagy fordulat állt be a románai filmgyártásban.
– Nincs annyi fiatal, tehetséges és erős rendező most a hazai színházi világban, mint ahányan filmrendezéssel foglalkoznak – nyilatkozta Tompa. A román újhullám egyre-másra aratja a nemzetközi sikereket – a filmeknek az utóbbi években tapasztalt sorozatához képest 1999-ben csak a Kínai védelem képviselte Romániát a Berlinalén.
Tompa nem zárta ki, hogy visszatér bukaresti rendező-főiskolás korának „nagy szerelméhez”, a filmhez, de egyelőre úgy érzi: nincs energiája pénzek és támogatások felhajtására ehhez, tekintve, hogy számos színházi projekt foglalkoztatja Kolozsváron, és ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban (2007-től a színházi program vezetője a University of California, San Diego egyetemen).
– Sok a kalandor
– így jellemezte a Romániában forgató stábok világát a sajtótájékoztató második számú megszólalója, Hajdu Szabolcs rendező, aki egyben a TIFF zsűritagja is az idén. – Hősködnek, csak a közhelyeket forgatják, és számos film azért készül most Romániában, mert olcsóbb itt forgatni. Sőt, már idegesítő is, hogy a román filmek nemzetközi sikerei miatt lassan már mindenki ide hozza a filmjét. Éppen ezért a következő projektemet nem fogom itt készíteni – mondta el a rendező, azzal kiegészítve, hogy ezzel még inkább megnehezíti a maga dolgát a helyszínválasztás tekintetében, ugyanis Budapest meg nem tetszik neki, „nem talál fogást” a magyar fővároson.
Hajdu ezzel együtt úgy véli, a román színészek nagyon jó médiumok olyan értelemben, hogy rendkívül erősen és hitelesen tudnak történeteket közvetíteni, és éppen ezért dolgozott ő is velük. – Nem elég életszagú, dokumentarista jellegű, hiteles történeteket megírni, a történetek közvetítéséhez ilyen színészekre van szükség – foglalta össze a rendező, hogy szerinte miért ilyen sikeres a román újhullám. – Ezek a történetek nagyon egyszerűen, tisztán és hihetetlen érzékenységgel vannak elmondva – magyarázta Hajdu, hozzátéve, hogy ez jelentős részben a színészek érdeme.
Lakatos Róbert, a versenyprogram magyar filmje, a Bahrtalo! rendezője mindehhez azt tette hozzá, hogy kolozsvári rendezőként annak örülne a leginkább, ha minél több magyar-román koprodukció forogna Erdélyben, mert a romániai magyar filmeseknek ez biztosít leginkább karrierlehetőséget.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
