A 43. Magyar Filmszemle nagyjátékfilmjei után szimatoltunk
B.A. 2012. február 02. 12:27, utolsó frissítés: 16:38A "fapados" szemle nagyjátékfilmjei között találunk kísérleti alkotást, szkeccsfilmekből álló filmet, adaptációt, filmtörténeti klasszikusokból összevágott művet is.
A 43. Magyar Filmszemle szerény körülmények között fog lezajlani, sokáig úgy volt, hogy pénzhiány miatt nem is kerül megrendezésre. Ennek ellenére Tarr Béla, a Magyar Filmművész Szövetség elnöke január közepén bejelentette, hogy mégis lesz szemle, ami nélkülözni fog mindenféle protokollt és versenyt.
A lassan két éve stagnáló filmfinanszírozás ellenére is sokféle kategóriában készültek magyar filmek, amelynek bizonyítéka a szemle filmjeinek teljes listája. A mustra információs vetítésekkel ma startol, a jegyeket már szinte mind elkapkodták. A nagyjátékfilm kategóriában 8 film kerül a vászonra, ezeket néztük meg közelebbről.
Deák Krisztina: Aglaja
A film egy kelet-európai artista-családról szól, akik elmenekülnek nyugatra a kommunizmus ideje alatt. A porondon maradáshoz valami egészen egyedi mutatványt találnak ki: az anyuka a hajától lóg a cirkusz kupolájában. Aglaja, a kislány folyamatosan attól retteg, hogy az anyukája egyszer lezuhan, miközben tudja, hogy előbb-utóbb ő lesz az "acélhajú nő". A történetet Aglaja szemszögéből ismerhetjük meg.
Fancsikai Péter: jp.co.de
A jp.co.de a Krétakör műhely projektje, a Krízis-trilógia első darabja. A film a tizennyolc éves fiú, Gát Balázs álomszerű utazása/felnőtté válási kísérlete. Balázs elhagyja családját, hogy önálló életet kezdjen, de nehezen szabadul a családi és a nemzeti kötelékektől. Egy idegen városban gyűjti az önkénteseket, hogy elvégezzen egy ősi kísérletet a jp.co.de teória alapján. A film átmenet a videó-művészet és a játékfilm, a dokumentarizmus és a fikció között.
Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András, Jancsó Miklós: Magyarország 2011
A Magyarországról szóló filmantológia 11 rendező rövid alkotását tartalmazza, a film Tarr Béla kezdeményezésére készült el, aki felkérte a rendezőket, hogy készítsenek ún. véleményfilmet, rendezői, alkotói állásfoglalást a 2011-es Magyarországról.
"Ez a film mindazon emberek összefogásából született, akik még mindig felelősséget éreznek a magyar film sorsa iránt. A magyar filmalkotók, a magyar filmes szakemberek, és a filmezést amúgy csak kiszolgáló, normálisan érdekből működő cégek mind őszintén, lelkesedéssel vettek részt ennek megvalósításában.
Ez a film minden fajta támogatás nélkül készült, és ezen embereknek arról az elkötelezettségéről szól, hogy szeretik népüket, hazájukat és tisztelik az emberi méltóságot. Köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett és külön köszönet mindazoknak, akik figyelmükkel kitüntetik ezt a filmet és szolidaritásukkal segítik a magyar film életben maradását." Tarr Béla
Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim
Pálfi György filmje egy zseniális ötleten alapszik: a film egyetlen saját snittet sem tartalmaz, a rendező a filmtörténet nagy alkotásaiból válogat snitteket és fűzi egy filmbe. Történet helyett itt a film szinopszisa:
"Az igazi szerelmes film az "igazi" férfi és az "igazi" nő történetéről mesél. És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroianni a La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban... vagy inkább, mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb - legalább, mint Belmondo. Lehengerlő, mint Clark Gable, és néha, persze, mélabús, mint Tony Leung Chiu Wai a Szerelemre hangolvában. Határozott, mint Sean Connery, vagy Daniel Craig, mikor James Bond, de azért öntörvényű és kiszámíthatatlan is, mint Latinovits a Szindbádban, és néha kicsit esetlen, mint Chaplin a Modern időkben, közben persze titokzatos és kicsit félelmetes is, mint Gary Oldman a Drakulában és nagyon vicces, mint Woody Allen az Annie Hallban.
És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tautou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. Igazi asszony, akár csak Sophia Loren, de az se baj, ha egy kicsit Monica Belluccira is hasonlít... és közben légies, akár Liv Tyler, amikor tündét alakít. Tudja, mit akar, akár Sharon Stone, de egyszerre elveszett és ártatlan, mint Szeleczky Zita. Ja, ésolyan odaadással tud csókolni, mint Kim Novak.
...Te jó ég, ha ezek ketten találkoznak?!"
Szabó István: Az ajtó
Az Oscar-díjas rendező egy Szabó Magda-regényt adaptált filmvászonra egy Oscar-díjas színésznővel, Helen Mirrennel. A film egy írónő, Magda (Martina Gedeck) és házvezetőnője, Emerenc (Helen Mirren) közötti különös, de maradandó kapcsolat történetét meséli el. Mindkét főszereplő rá akarja kényszeríteni a saját értékrendjét és világlátását a másikra, ebből adódnak a konfliktusok. Az ajtó német-magyar kopodukció, az operatőre Ragályi Elemér, a magyarországi mozikban március 8-tól vetítik.
Török Ferenc: Isztambul
Török Ferenc filmjének főszereplője Katalin (Johanna ter Steege), aki 30 évig élt együtt férjével, Jánossal (Lukáts Andor). A férfi váratlanul elhagyja őt 28 éves tanítványáért (Bánfalvi Eszter). Katalin kórházba kerül, majd elmenekül a pszichiátriáról, s egy hirtelen ötlettől vezérelve kistoppol Isztambulba.
A rendező filmje magyar-holland-ír-török koprodukció, a magyarországi mozikban február 16-tól vetítik, a 43. Magyar Filmszemlén zártkörű vetítésen mutatják be.
Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim
Cserhalmi Sára vizsgafilmje két barátot mutat be: az egyik férfi elmegy a levéltárba és megtudja, hogy a legjobb barátja besúgta őt. A jelenben játszódó alkotás főszerepeiben Cserhalmi György (a rendező édesapja) és Derzsi János látható. Előbbi a besúgott, utóbbi a besúgó. Cserhalmi Sára először kisjátékfilmben akarta feldolgozni a történetet, de időközben rájött, hogy a téma több időt érdemel. A történet arra keresi a választ, hogy hogyan élhet ma egy volt besúgó, hogyan számol el magában azzal, amit tett és hogyan hat valakire az, hogy besúgták.
Vidnyánszky Attila: A szarvassá vált fiú
A film Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú című költeménye és a Beregszászi Állami Magyar színház előadása alapján készült. A történetben egy színházi rendezővel ismerkedhetünk meg, aki nem akar visszamenni a városból a tanyára, de a városban is menekül, ott sem érzi jól magát. Az anya pedig várja a városba költözött fiút.
A nagyjátékfilm Debrecenben forgott, többek között a belvárosban, a Csokonai és Latinovits Színházban, néhány jelenetet pedig egy debreceni polgári lakásban és egy külvárosi tanyán vettek fel. A filmben Törőcsik Mari, Trill Zsolt és Szűcs Nelli is játszik.
Az összeállítás a 43.magyarfilmszemle.hu, a magyar.film.hu és az MTI alapján készült.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
