Mozikat a népnek!
Sipos Géza 2009. június 07. 11:16, utolsó frissítés: 2009. június 09. 14:05Egyre kevesebb mozi, egyre több remekmű és fesztiválsiker: a TIFF a hazai filmgyártás csillogó nyomorára világít rá.
Visszatérnek-e a romániai nézők a moziba – és ha a moziélményt választják, akkor lesz-e hova járniuk? Ez volt a kolozsvári filmfesztivál, a TIFF legfontosabb kérdése. A téma több ízben is előkerült a vasárnap záruló fesztiválon: elsőként mindjárt a megnyitón, ahol a város legnagyobb mozitermének, a Köztársaság / Republica megmentéséért hirdettek akciót a szervezők.
Marius Doicov és Vincent Guyottot a „román újhullámról” szóló dokumentumfilmjéből azt tudhattuk meg, hogy míg 1990-ben az ország lakosságához képest itt volt a legnagyobb a mozibajárók száma Európában, jelenleg pont fordított az arány: a romániai nézők moziznak a legkevesebbet. Egész vidékek maradtak mozi nélkül (ilyen például a Székelyföld). Közönségigény pedig lenne a hagyományos, főleg a nemzetközi szuperprodukciókra koncentráló forgalmazásból kieső filmekre – részben ezt bizonyítják a TIFF teltházas vetítései is. Nagy kérdés viszont, hogy a fesztiválon tapasztalható, jóleső zsúfoltság mennyiben szól az újdonságnak, és mennyiben lenne képes ugyanez a közönség
országos művészmozi-hálózatot vagy művészfilm-forgalmazást eltartani.
A fő probléma az, hogy a mozitermek hiányán az olyan mentőakciók, mint például Cristian Mungiu országjárása az aranypálmás 432-vel, a TIFF-szervezők tavaszi filmkaravánja, nem igazán segítenek. Ha már magukat a termeket nem lehet megmenteni, akkor lehetne mobil filmszínházakat csinálni (lásd Balázsi-Pál Előd publicisztikáját: Amikor az élmény gurul a székelyekhez) – de nagy kérdés, hogy ezt milyen intézmény és milyen támogatásból tudná finanszírozni? A mozimentésben az Országos Filmközpontnak (CNC) feltétlenül részt kellene vállalnia, mert hiába finanszírozza a nemzetközi sikereket sorra begyűjtő filmek megírását és leforgatását, ha a közönséghez igazából csak DVD-n vagy tévében, vagy netán letöltéssel jutnak el a művek.
Úgy tűnik, a TIFF-en megjelent filmes szakemberek – producerek, rendezők és kritikusok egyaránt – tudatában vannak, hogy valamit csinálni kell, mert jelenleg légüres térben van a romániai filmgyártás.
A nézőszámcsökkenés azért drámai,
mert nem csak a művészfilmeket érinti, hanem a mozibajárást általában. Az elvileg 21,5 milliós Romániában jelenleg egy amerikai szuperprodukció már dobogós helyezést ér el a box office listán, ha 50 ezer nézőt begyűjt (ehhez képest Mungiu filmjét az országjárásnak köszönhetően mintegy 95 ezren nézték meg). Corneliu Porumboiu, az idei TIFF megosztott fődíjas mozija, a Rendőr, melléknév rendezője arra számít, hogy új filmjére körülbelül 13-14 ezer néző lesz kíváncsi (ennyien vettek jegyet az első egész estés műve, a Forradalmárokra / A fost s-au n-a fost-ra).
A kilátások nem biztatóak. A 2009-es bemutatókkal a következő a helyzet: a bufteai filmstúdiót privatizáló MediaPro tiniknek kitalált, a drogtémát feldolgozó filmje, a Hétvége anyuval (Weekend cu mama, a főszerepben Adela Popescuval) alig több mint 4100 nézőt vonzott a mozikba. Ehhez képest nem is olyan rossz teljesítmény, hogy 1300-an váltottak jegyet a mozikba már eljutott művészfilmre, A legboldogabb lány a világonra (rendezte Radu Jude).
A fő problémát az okozza, hogy az utóbbi évtizedben nem készült Romániában olyan zsánerfilm, ami az egyre szaporodó multiplexekbe járókat megfogta volna: a román filmgyártás még nem termelte ki a maga Valami Amerikáit vagy Üvegtigriseit. A zsánerfilmek iránt leginkább vonzódó hazai rendező, Nae Caranfil ugyan elkészítette az 1990 utáni hazai filmgyártás legdrágább filmjét (A többi néma csend), de ez legjobb hollywoodi hagyományok szellemében forgatott mozi sem aratott mindent elsöprő közönségsikert.
Ugyanakkor az sem megoldás, hogy a filmbarát közönség arra legyen kényszerítve, hogy ha kényelmes fotelt, tűéles képet és profi hangzást kíván, akkor
kizárólag multiplexekben nézhessen filmet.
Valamit mindenképpen tenni kell, sőt országos akcióral, a filmiparban érdekelt állami és magánintézmények összefogására lenne szükség több tucat régi moziterem felújításának érdekében. Nem kizárt, hogy a megoldás a TIFF-et 2002-ben kitaláló csapattól érkezik, mely évek óta nemcsak a nemzetközi fesztivál szervezésével, hanem a román film külföldi promóciójával és a hazai forgatási lehetőségek reklámozásával is foglalkozik.
Ha semmi sem történik, akkor oda juthatunk, hogy több filmfesztivál lesz Romániában, mint ahány mozi (ez Anca Grădinariu kritikus, a TIFF fesztiválújság, az AperiTiff szerkesztőjének negatív utópiája). A jóslat annyiban beteljesedni látszik, hogy a korábbi években megszokott öt rendezvény mellé két új fesztivált hirdettek az idénre: Kolozsváron komédiafesztivál lesz október második hetében, 400 ezer eurós költségvetésből, és 2009-ben először Segesvár is filmünnepet szervez.
Fotó: Márton Emő
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
