Fiatal alkotókat mutat be a Széfeddin Sefket Filmklub
Fülöp Noémi 2010. február 26. 17:20, utolsó frissítés: 17:20A névadó bejjel és alkotásával, a Kalotaszegi Madonnával ismerkedett meg a közönség a legújabb kolozsvári filmklub első rendezvényén.
Filmes Bretter-kör – legrövidebben így lehetne megfogalmazni Kolozsvár legújabb, tegnap indult filmklubjának ars poeticáját. A Széfeddin Sefket bejről elnevezett filmklubban fiatal alkotók jelentkezését várják, akiknek munkáit csütörtökönként vetítik és beszélik meg a Bulgakov kávézóban. Ugyanakkor szerepelnek majd a műsorban elismert rendezők alkotásai, illetve különlegességnek számító filmek is.
A filmklub mellett forgatókönyvíró műhely is indul, amelynek társszervezője az Erdélyi Magyar Írók Ligája, célja pedig bevonni az írókat a forgatókönyvek létrehozásába. Amellett, hogy trendnek számít, hogy a forgatókönyv ne a filmrendező szerzeménye legyen, a hivatásos írók hozzájárulása a filmek színvonalának is használ – említette Felméri Cecília, a Kakukk és a Mátyás, Mátyás rendezője.
Hozzátette, a filmklubhoz hasonlóan a forgatókönyvíró-műhelybe is ötletekkel vagy akár kész munkákkal érkező fiatalok jelentkezését várják, akiknek a meghívottak előadásai nyújtanak majd segítséget a munkában. Erdélyből Lakatos Róbert, Magyarországról Novák Emil és Vágvölgyi B. András rendezőket sorolta fel jövőbeli meghívottakként.
A François Bréda Irodalmi Pincében tegnap összegyűlt közönség azonban arra a kérdésre is választ várt:
kicsoda ez a Széfeddin Sefket,
és egyáltalán létezett-e a valóságban? A kolozsvári születésű bej életéről Bréda Ferenc tartott előadást – az információgyűjtéssel nem lehetett könnyű dolga, hiszen még Sefket halálának időpontjáról is más-mást mondanak a források.
Akár az is lehet, hogy a bej ma is él – merült fel a közönségben, ami Sefket kalandos életútjáról hallva nem is tűnt annyira valószínűtlennek. Felmenőit, a Köprülü családot Bréda az erdélyi Bethlenekhez hasonlította. Édesapja Törökország kolozsvári konzulja, édesanyja hóstáti lány volt, így az 1913-ban született Széfeddin (aki egyébként a Tibor nevet is megkapta) kettős, török-magyar kultúrát sajátított el, amiből végül a magyar kerekedett felül.
Szülei kettős: filmes és irodalmi képzést biztosítottak számára, első filmjét, a Kalotaszegi Madonnát saját regénye alapján forgatta Rodriguez Endrével, 1943-ban. Egy évvel később a magyarországi török nagykövetség titkáraként dolgozott, számos zsidó és nem zsidó származású menekülőnek szerezve útlevelet, majd miután kiderült, hogy Romániában nemkívánatos személlyé vált, maga is Egyiptomba emigrált. Anyagi háttér híján
álneveket és álarcokat használva,
egy-egy történet több szereplőjét is megtestesítve forgatott filmeket Egyiptomban. A forgatókönyvek az arab világ számára ismeretlen európai történetek fordulatainak kombinációjából születtek. Ő fedezte fel Dalidát, a később világhírűvé vált énekesnőt és színésznőt, illetve Omar Sharif színészt is.
Élete során rengeteg álnevet használt, számos angol forrás, többek között az IMDb is Seif Eddine Shawkatként ismeri. 1963-ban forgatta a magyar-egyiptomi koprodukcióban készült, Egyiptomi történet című filmjét, amelyben többek között Latabár Kálmán, Psota Irén, Kiss Manyi is játszott. Egy eszperantó gyerekenciklopédia szerint 1967-ben hunyt el, más források szerint viszont még a nyolcvanas években is készített filmeket.
A Kalotaszegi Madonnát Orbán János Dénes nagymamáink filmjeként jellemezte: a maga idejében mesterműnek számított, betétdalait (például a Sárdy János énekelte Rózsalevélt) a film bemutatója után pár nappal már a cipészinasok is dúdolták az utcán. Bár Széfeddin Sefket élettörténetére többen voltak kíváncsiak, mint első filmjére, a negyvenes évekbeli szerelmes történet naiv bája a huszonegyedik századi mozirajongókat sem hagyta hidegen.
A jövő heti filmklubban a tervek szerint Tőtszegi Szilárd, a Sapientia EMTE tavaly végzett hallgatójának alkotásait mutatják be.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
