Magyar nap a TIFF filmfesztiválon
K. R., B. D. T. 2008. június 05. 11:21, utolsó frissítés: 09:57Külföldön többen látnak egy-egy fesztiváldíjas magyar filmet, mint a hazai közönség, mondják a magyar meghívottak.
A hatvanas-hetvenes évek magyar filmjének aranykora óta most van újra felemelkedőben a magyar film és ebben a 2004-ben életbe léptetett új filmtörvénynek is szerepe van, hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón, a TIFF Magyar Filmek Napjának keretében.
A találkozó meghívottja volt Csere Ágnes és Bollók Csaba, az Iszka utazása című film alkotópárosa, Petrányi Viktória, a Delta producere, Paczolay Béla, a Kalandorok rendezője, Vezér Éva, a Magyar Filmúnió munkatársa, valamint Angelusz Iván, az Overnight producere.
Köztudott, hogy a mozikban a nézettség egész Európában kicsi, és míg a közönség a lokális történeteket feldolgozó vígjátékok iránt fogékonyabb, a külföldön sikeres, fesztiválokat megjárt magyar filmeket sokkal kevesebben ismerik. Például az Iszka utazásának eddig 15 ezer nézője volt a magyarországi mozikban, a külföldi nézők száma viszont legalább hússzor ennyi – állítja Vezér Éva. Ezzel szemben a Kalandorokat már 80 ezren látták a bemutatás óta, tudjuk meg Paczolay Bélától.
Magyarországon a múlt évben 30 film készült el. A nagyközönség számára készült komédiák 15-20 kópiával készülnek, a művészfilmek maximum 4-gyel. Tudva azt, hogy mennyi munka és pénz szükséges ahhoz, hogy egy film elkészüljön, kár, hogy a befejezés után már nem fektetnek be a reklámozásába, legalábbis a művészfilmek esetében. Így ezek eljutnak különböző fesztiválokra, azoban nem fordítanak eleget arra, hogy a magyar közönség is megismerje őket, mondja Paczolay Béla.
Péterfy Gergely forgatókönyvírónak a gyökerei Erdélyhez kötődnek, ezért is esett a választás erre a vidékre, és a közép-kelet európai zónát már csak a történelme, a '89 utáni változások miatt is izgalmasnak tartják az alkotók. Amellett ez egy road movie, amiben a tájnak nagy szerepe van, és ez egy gyönyörű táj – mondja a rendező.
Szintén meghatározó szerepet játszik a táj a Deltában, onnan indult az egész történet 2003-ban, és ez az, ami meg is maradt belőle – a szereplő halála után gyakorlatilag az egészet a nulláról kezdték újra, ugyanis Lajkó Félix jelenléte sokat alakított a forgatókönyvön is – számol be Petrányi Viktória.
>> A Deltáról megjelent kritikánkat itt olvashatod >>
Az Iszka utazása befejezése után a két kislányt, Varga Máriát és Rózsikát Pesten akarták beiskolázni, hogy tanuljanak meg írni-olvasni, uszodába, néptáncra, színi iskolába járatták vagy akarták járatni őket, de olyan honvágyuk volt, hogy hazamentek a szülőfalujukba. A 16 éves Mária azóta elköltözött a szüleitől, a vőlegényével közösen vettek egy házat és szépen berendezték. Nagyon jó látni, ahogy próbálják alakítani az életüket az utazásaik során látott-tanult minták alapján – meséli Csere Ágnes és Bollók Csaba.
Mielőtt a filmszkmába került volna, maga is ebben a világban mozgott, ezért különös, személyes élmény is volt ebben a filmben dolgozni, állítja Angelusz Iván producer. Török Ferenc következő filmjében már nem fognak együtt dolgozni, de azt elárulja: az Isztambul című film egy 55 és 65 közötti, elhagyott feleség drámája lesz, menekülés a török világba, kissé road-movie formájában.
A meghívottak szerint, akiknek nagy része dolgozott már Romániában, itteni kollégákkal/színészekkel, a mostani magyar és román filmeket (ha lehet őket új hullámnak nevezni) együtt emlegetik külföldi fesztiválokon; a következő lépés egy román-magyar ko-produkció lenne.
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
