TIFF: mexikói dokfilm a fődíjas
2008. június 07. 23:33, utolsó frissítés: 23:29A megúszhatatlan közhelyeket a TIFF gáláján szerencsére poénkodás fűszerezte, Catherine Deneuve pedig hozta a szerepe által elvárt kötelezőt.
A Shakespeare és a Victor Hugo utca kereszteződésében lakik Mexikóvárosban Yulene Olaizola rendezőnő nagymamája. A helyszín azért fontos, mert a film címe is ugyanez – és ez a mexikói dokumentumfilm nyerte a 7. Transilvania Film Festival (TIFF) fődíját.
A kolozsvári nemzeti színházban tartott gálán Olaizolának a díjat a fesztivál díszmeghívottja, Catherine Deneuve adta át. A fesztivál hétéves történetében ez az első alkalom, hogy az ún. Transilvania trófea mellé felajánlott 10 ezer eurót egy dokumentumfilm kapja – és annak is lehet örülni, hogy valószínűleg ez az összeg nagyobbat lendít a rendező következő dokujának elkészültében, mint egy százezres vagy milliós költségvetésű játékfilm esetében. (A többi díjazottat lásd a tudósítás végén.)
De most ugorjunk a forgatókönyv elejére. A színház lépcsőjén vörös szőnyeg várta a meghívottakat, az előcsarnokban pedig a SRI, ugyanis jelen volt az esten Traian Băsescu államfő, ezért a táskamotozást
és a fémtárgyellenőrzést nem lehetett megúszni.
Az öltönyös-nyakkendős-kiskosztümös (de legalább egy vasalt inget felvett) közönség többsége a fesztivál támogatóiból, hivatalosságokból, a díjazottakból és a sajtótudósítókból állt – mivel a gálaest után már nem volt vetítés a színházban, a fesztivál nézői inkább a három másik mozihelyszínt választották. Márcsak azért is, mert Deneuve-ot már délután meg lehetett tapsolni a Republica moziban.
Az est házigazdája a TIFF tiszteletbeli igazgatója, Tudor Giurgiu volt, aki ismét megcsillogtatta diplomata tehetségét.
Az est nyitásaként és zárásaként egyaránt azt emelte ki, hogy a román filmművészet és -ipar paradox helyzetben van. Miközben az ún. román újhullám sorra söpri be a nemzetközi sikereket, el egészen a cannes-i Arany Pálmákig, itthon egyre több az olyan város, melynek lakói lassan elfelejtik, hogyan néz ki egy moziterem. "Ha ezen nem segítünk, néhány év múlva egymás filmjeit a mobiltelefonon vagy a számítógépen fogjuk csak nézni" – figyelmeztett az igazgató-filmrendező, egyben producer.
A fődíjas Intimidades de Shakespeare y Victor Hugo tipikusan az a film, ami minden bizonnyal nem kerül be a hazai moziforgalmazásba. A dokumentumfilm amúgy is eléggé hanyagolt műfajnak számít – és ha nem direkt politikai témákat dolgoz fel (mint például Michael Moore művei), akkor a tévék késő esti műsorsávjába szorul.
Pedig a Shakespeare sok játékfilmnél izgalmasabb történet. Olaizola a nagymamája emlékeit dolgozta fel egy festőről, aki a házában lakott, aki élete nagy szerelme, és akiről egyre inkább gyanítható, hogy sorozatgyilkos.
Mondhatni, az idén a TIFF a dokumentumfilmek fesztiválja lett.
Egy másik fontos díjat, a román film napjainak díját nagyjátékfilm kategóriájában Thomas Ciulei kapta. Ciulei egy Moldova köztársaságbeli faluban, Acuiban kísérte végig Costică Arhir és három gyermeke életét. Costică felesége három és fél éve nem járt otthon: vendégmunkás Olaszországban. A rendező szerint a Virághíd (Podul de flori) „az ő életük filmje lenne, ha látná az édesanyjuk”.
A TIFF díjkiosztó gálája az a csillogó-villogó társadalmi esemény, ahol a színpadon óhatatlanul elhangzó közhelyeket szerencsére jó poénok és szokatlan beszólások törik meg. Ciulei például a díj átvételekor közvetítette Costică Arhir kérését Băsescu elnöknek: küldjön minél több könyvet a faluba, hogy a gyermekek éjjel-nappal olvassanak.
Az elnök szerencsére nem használta ki az alkalmat, és nem mondott semmiféle beszédet. Ellenben csipkelődve célzott arra, hogy 2004-ben az ellenzéki D.A. pártszövetség szorgalmazta a leginkább a közszolgálati tévé, a TVR elnökének leváltását – aztán amikor Tudor Giurgiu kapta a posztot, egy idő után már nem lelkesedtek a korábbi ötletükért.
Az államfő röviden és egyszerűen méltatta az életműdíjjal kitüntetett Radu Beligant. A veterán színész viszont kipótolta, amit esetleg a többi meghívott a beszéd hosszúságában és az egy bekezdésre eső közhelyek számában elmulasztott. A közönség viszont így is „hosszan tartó, szűnni nem akaró tapssal” jutalmazta a román filmművészet és színjátszás egyik nagyságát. Szintén állva ünnepelték a jelenlevők Tamara Buciuceanu-Botezt, a 7. TIFF másik életműdíjas filmszínészét.
Ehhez képest Catherine Deneuve életműdíját a világsztárnak kijáró, kötelező lelkesedés közepette adták át. Maga a díva szokatlanul röviden, gyakorlatilag csak egy merci beaucoup-val köszönte az elismerést.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
